Error
  • JLIB_APPLICATION_ERROR_COMPONENT_NOT_LOADING
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
ZEFANIABIBLE_EMAIL_BUTTON_TITLE
ZEFANIABIBLE_READING_PLAN
ZEFANIABIBLE_READING_PLAN_DAY 15 ZEFANIABIBLE_READING_PLAN_DAY 16ZEFANIABIBLE_READING_PLAN_DAY 17

Teremtés könyve zefaniabible_bible_chapter 34

1
Egyszer Dina, Lea leánya, akit Jákóbnak szült, kiment, hogy szétnézzen annak a vidéknek a leányai között.
2
Meglátta őt Sikem, a hivvi Hamórnak, az ország fejedelmének a fia. Megfogta, vele hált, és erőszakot követett el rajta.
3
De lelkéből ragaszkodott Dinához, Jákób leányához, mert megszerette a leányt, és szívhez szólóan beszélt a leánnyal.
4
Majd ezt mondta Sikem az apjának, Hamórnak: Szerezd meg nekem feleségül ezt a leányt!
5
Jákób meghallotta ugyan, hogy megbecstelenítették a leányát, Dinát, de mert fiai a mezőn voltak a jószággal, hallgatott Jákób, amíg megjöttek.
6
És kiment Hamór, Sikem apja Jákóbhoz, hogy beszéljen vele.
7
Jákób fiai is hazajöttek a mezőről, amikor ezt meghallották. Felháborodtak ezek a férfiak, és nagy haragra lobbantak, mivel gyalázatot követett el Sikem Izráelen, amikor Jákób leányával hált, mert nem szabad így cselekedni.
8
Hamór így beszélt velük: A fiam, Sikem, lelkéből ragaszkodik a leányotokhoz, adjátok hozzá feleségül!
9
Házasodjatok velünk össze: adjátok hozzánk leányaitokat, és vegyétek el a mi leányainkat!
10
Lakjatok közöttünk. Itt az ország előttetek, lakjatok, járjatok benne szabadon, és telepedjetek le.
11
Sikem pedig ezt mondta a leány apjának és bátyjainak: Ha elnyerem jóindulatotokat, megadom, amit csak kívántok tőlem.
12
Kérjetek tőlem bármekkora mátkapénzt és ajándékot, megadom, amennyit kívántok, csak adjátok hozzám feleségül a leányt!
13
De Jákób fiai álnok módon válaszoltak Sikemnek és apjának, Hamórnak. Azért beszéltek így, mert megbecstelenítette Dinát, a húgukat.
14
Ezt mondták nekik: Nem tehetjük meg azt, hogy húgunkat körülmetéletlen emberhez adjuk, mert az gyalázat volna ránk.
15
Csak akkor egyezünk bele, ha olyanok lesztek, mint mi, ha minden férfi körülmetélkedik nálatok.
16
Akkor hozzátok adjuk leányainkat, a ti leányaitokat pedig elvesszük, köztetek lakunk, és egy néppé leszünk.
17
De ha nem hallgattok ránk, és nem metélkedtek körül, akkor fogjuk leányunkat, és elmegyünk.
18
Tetszett a beszédük Hamórnak és Sikemnek, Hamór fiának.
19
Nem is halogatta az ifjú a dolgot, mert kedvelte Jákób leányát, és apja háza népe őt mindennél többre becsülte.
20
Visszament tehát Hamór és fia, Sikem, városuk kapujába, és így szóltak városuk férfiaihoz:
21
Ezek az emberek békében akarnak élni velünk. Hadd lakjanak az országban, és járjanak benne szabadon, hiszen ez az ország elég tágas mindenfelé. Leányaikat feleségül vesszük, a mi leányainkat pedig hozzájuk adjuk.
22
De csak akkor egyeznek bele ezek a férfiak, hogy köztünk lakjanak, és velük egy néppé legyünk, ha minden férfi körülmetélkedik nálunk, ahogyan ők is körül vannak metélve.
23
Jószáguk, vagyonuk és minden állatuk a mienk lesz azután, csak egyezzünk bele, hogy köztünk lakjanak!
24
És hallgatott Hamórra meg a fiára, Sikemre mindenki, aki odajött a város kapujába, és körülmetélkedett minden férfi, aki odajött a város kapujába.
25
A harmadik napon azonban, amikor ezek a sebláz miatt szenvedtek, fegyvert ragadott Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dina bátyjai, rátörtek a gyanútlan városra, és meggyilkoltak minden férfit.
26
Hamórt is, meg a fiát, Sikemet is kardélre hányták, Dinát pedig kihozták Sikem házából, és elmentek.
27
Így törtek rá Jákób fiai a sebesültekre, a várost pedig kifosztották, mert megbecstelenítették a húgukat.
28
Juhaikat, marháikat, szamaraikat, s ami csak a városban és a mezőn volt, elvitték.
29
Minden vagyonukat, valamint gyermekeiket és asszonyaikat is mind foglyul ejtették&#59; és a házakat teljesen kifosztották.
30
De Jákób ezt mondta Simeonnak és Lévinek: Bajba kevertetek, gyűlöltté tettetek engem ennek az országnak a lakói előtt, a kánaániak és perizziek előtt. Én csak kevesedmagammal vagyok, és ha összefognak ellenem, levágnak, és elpusztulok házam népével együtt.
31
De ők azt mondták: Hát szabad úgy bánni a mi húgunkkal, mint valami paráznával?!

Teremtés könyve zefaniabible_bible_chapter 35

1
Isten ezt mondta Jákóbnak: Készülj, és menj föl Bételbe, telepedj le ott! Készíts ott oltárt az Istennek, aki megjelent neked, amikor menekültél bátyád, Ézsau elől!
2
Ekkor azt mondta Jákób a háza népének és mindazoknak, akik vele voltak: Távolítsátok el az idegen isteneket, amelyek nálatok vannak! Tisztítsátok meg magatokat, és váltsatok ruhát!
3
Készüljünk, és menjünk föl Bételbe, oltárt akarok ott készíteni az Istennek, aki meghallgatott, amikor nyomorúságban voltam, és velem volt az úton, amelyen jártam.
4
Átadták azért Jákóbnak a náluk levő idegen isteneket mind, meg a fülbevalóikat is, Jákób pedig elásta azokat a cserfa alá, amely Sikemnél van.
5
Majd elindultak, és Isten rettegésbe ejtette a környező városokat, azért nem üldözték Jákób fiait.
6
Így érkezett meg Jákób Lúzba, azaz Bételbe, amely Kánaán földjén van, az egész néppel együtt, amely vele volt.
7
Oltárt épített ott, és elnevezte azt a helyet Él-Bételnek, mert ott jelentette ki magát neki az Isten, amikor bátyja elől menekült.
8
Ott halt meg Debóra, Rebeka dajkája, és eltemették Bétel mellett a tölgyfa alá, amelyet a Siratás Tölgyfájának neveztek el.
9
Isten újból megjelent Jákóbnak, miután visszatért Paddan-Arámból, és megáldotta őt.
10
Ezt mondta neki Isten: Jákób a te neved. De nem neveznek többé Jákóbnak, hanem Izráel lesz a neved. Így nevezte el Izráelnek.
11
Majd ezt mondta neki Isten: Én vagyok a mindenható Isten! Szaporodjál, és sokasodjál! Nép, sőt népek gyülekezete származik tőled, és királyok sarjadnak ágyékodból.
12
Neked adom azt a földet, melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.
13
Azután eltávozott tőle Isten, arról a helyről, ahol beszélt vele.
14
Jákób pedig szent oszlopot állított azon a helyen, ahol beszélt vele&#59; kőoszlopot, és italáldozatot mutatott be rajta, és olajat öntött rá.
15
Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.
16
Azután elindultak Bételből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátától, amikor szülnie kellett Ráhelnek, de a szülés nehéz volt.
17
A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett!
18
Amikor már-már elszállt belőle a lélek, mert haldoklott, Benóninak nevezte el a fiát. Az apja viszont Benjáminnak nevezte.
19
Így halt meg Ráhel, és eltemették az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton.
20
Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.
21
Azután továbbment Izráel, és Migdal-Éderen túl vert sátrat.
22
Amikor Izráel már azon a földön lakott, elment Rúben, és Bilhával, apja másodrangú feleségével hált, de Izráel meghallotta. Jákóbnak tizenkét fia volt.
23
Lea fia volt Rúben, Jákób elsőszülötte, meg Simeon, Lévi és Júda, Issakár és Zebulon.
24
Ráhel fia volt József és Benjámin.
25
Bilhának, Ráhel szolgálójának a fia volt Dán és Naftáli.
26
Zilpának, Lea szolgálójának a fia volt Gád és Ásér. Ezek voltak Jákób fiai, akik Paddan-Arámban születtek.
27
És Jákób eljutott apjához, Izsákhoz Mamréba, Kirjat-Arbába, azaz Hebrónba, ahol Ábrahám és Izsák jövevényként lakott.
28
Izsák életkora száznyolcvan esztendő volt.
29
Akkor elhunyt Izsák, meghalt öregen, betelve az élettel, és elődei mellé került. Fiai, Ézsau és Jákób temették el.

Máté evangéliuma zefaniabible_bible_chapter 19

1
Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, elhagyta Galileát, és elment Júdeának a Jordánon túli vidékére.
2
Nagy sokaság követte, és ott meggyógyította őket.
3
Ekkor farizeusok mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és megkérdezték tőle: "Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?"
4
Ő így válaszolt: "Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?"
5
Majd így folytatta: "Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.
6
Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza."
7
Erre azt mondták neki: "Akkor miért rendelte el Mózes, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet neki?"
8
Jézus így válaszolt nekik: "Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt.
9
Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő."
10
Erre így szóltak hozzá tanítványai: "Ha ilyen a férfi helyzete az asszonnyal, akkor nem jó megházasodni."
11
Ő azonban így válaszolt: "Nem mindenki képes elfogadni ezt a beszédet, csak az, akinek megadatott.
12
Mert vannak nemzésre alkalmatlanok, akik így születtek, és vannak nemzésre alkalmatlanok, akiket az emberek tettek ilyenekké, és vannak olyanok, akik önmagukat tették nemzésre alkalmatlanná, a mennyek országáért. Aki el tudja fogadni, fogadja el!"
13
Akkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük. A tanítványok azonban rájuk szóltak.
14
De Jézus ezt mondta: "Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa."
15
Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan.
16
Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: "Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"
17
Ő így válaszolt neki: "Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat."
18
Az megkérdezte: "Melyeket?" Jézus így felelt: "Ezeket: ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan,
19
tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat!"
20
Az ifjú erre ezt mondta: "Ezt mind megtartottam, mi fogyatkozás van még bennem?"
21
Jézus így válaszolt neki: "Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben&#59; aztán jöjj, és kövess engem."
22
Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.
23
Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: "Bizony, mondom néktek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába."
24
Sőt azt is mondom nektek: "Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni."
25
Amikor meghallották ezt a tanítványok, nagyon megdöbbentek, és így szóltak: "Akkor ki üdvözülhet?"
26
Jézus rájuk tekintett és ezt mondta nekik: "Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges."
27
Ekkor megszólalt Péter, és ezt kérdezte: "Mi elhagytunk mindent, és követtünk téged, mi lesz hát a jutalmunk?"
28
Jézus erre ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy ti, akik követtek engem, a megújult világban, amikor az Emberfia beül dicsőségének királyi székébe, ti is tizenkét királyi székbe ültök, és ítéletet tartotok Izráel tizenkét törzse felett.
29
És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet.
30
De sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból első."

Máté evangéliuma zefaniabible_bible_chapter 20

1
"Hasonló a mennyek országa a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe.
2
Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe.
3
Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül,
4
és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe, és ami jogos, megadom nektek.
5
Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett.
6
Amikor pedig késő délután öt óra tájban is kiment, még mindig talált ott álldogálókat, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül?
7
Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott meg bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe!
8
Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a vincellérjének: Hívd elő a munkásokat, és fizesd ki a bért, az utolsókon kezdve az elsőkig.
9
Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt.
10
Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.
11
Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen,
12
és ezt mondták: Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől.
13
Ő pedig így felelt egyiküknek: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul: Nem egy dénárban egyeztél-e meg velem?
14
Vedd, ami a tied, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked.
15
Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?
16
Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók."
17
Amikor Jézus Jeruzsálembe készült felmenni, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt, és útközben ezt mondta nekik:
18
"Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik,
19
és átadják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad."
20
Akkor odament hozzá a Zebedeus fiainak anyja fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit.
21
Jézus megkérdezte tőle: "Mit akarsz?" Ő így felelt: "Mondd, hogy az én két fiam közül az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől üljön a te országodban."
22
Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én fogok kiinni?" Ők így feleltek: "Ki tudjuk."
23
Erre ő ezt mondta nekik: "Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azok fogják megkapni, akiknek az én Atyám elkészítette."
24
Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre.
25
De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: "Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk.
26
De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok,
27
és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.
28
Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."
29
Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt.
30
És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, felkiáltottak: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"
31
A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltották: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"
32
Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: "Mit akartok, mit tegyek veletek?"
33
Ők így feleltek: "Azt, Uram, hogy megnyíljék a szemünk."
34
Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.