Error
  • JLIB_APPLICATION_ERROR_COMPONENT_NOT_LOADING
  • JLIB_APPLICATION_ERROR_COMPONENT_NOT_LOADING
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_zefaniabible, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_jevents, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
  • Error loading component: com_content, 1
ZEFANIABIBLE_EMAIL_BUTTON_TITLE
ZEFANIABIBLE_READING_PLAN
ZEFANIABIBLE_READING_PLAN_DAY 99 ZEFANIABIBLE_READING_PLAN_DAY 100ZEFANIABIBLE_READING_PLAN_DAY 101

Bírák könyve zefaniabible_bible_chapter 12

1
De fegyverbe szólították az efraimiakat. Cáfón felé vonultak, és ezt mondták Jeftének: Miért vonultál harcba az ammóniak ellen anélkül, hogy hívtál volna bennünket, hogy menjünk veled? Rád gyújtjuk a házadat!
2
Jefte azt felelte nekik: Nagy perem volt nekem és népemnek az ammóniakkal. Én kértem a segítségeteket, de ti nem szabadítottatok meg a kezükből.
3
Amikor láttam, hogy ti nem szabadítotok meg, kockára tettem a saját életemet, megtámadtam az ammóniakat, az ÚR pedig a kezembe adta őket. Miért jöttetek most hadakozni velem?
4
Ekkor összegyűjtött Jefte minden gileádi férfit, és megütközött Efraimmal. A gileádi férfiak megverték Efraimot, mert ezek azt mondták: Elfajzott efraimiak vagytok! Gileád ugyanis Efraim és Manassé közé esik.
5
Azután elfoglalták a gileádiak a Jordán gázlóit Efraim elől, és mikor a menekülő efraimiak azt mondták: Hadd menjünk át! - megkérdezték mindegyiktől a gileádi férfiak: Efraimi vagy? És ha azt felelte: Nem! -,
6
akkor azt mondták neki: Mondd, hogy "sibbólet"! És ha az "szibbólet"-et mondott - mert nem tudta helyesen kiejteni -, akkor megragadták, és lemészárolták a Jordán gázlóinál. Így esett el akkor negyvenkétezer efraimi.
7
Jefte hat évig volt Izráel bírája. Azután meghalt a gileádi Jefte, és eltemették városában, Gileádban.
8
Utána a betlehemi Ibcán volt Izráel bírája.
9
Volt neki harminc fia, és harminc leányát adta férjhez máshova, a fiainak pedig harminc leányt hozott feleségül máshonnan. Hét esztendeig volt Izráel bírája.
10
Azután meghalt Ibcán, és eltemették Betlehemben.
11
Utána a zebulóni Élón lett Izráel bírája. Tíz esztendeig bíráskodott Izráelben.
12
Azután meghalt a zebulóni Élón, és eltemették Ajjálónban, Zebulón földjén.
13
Utána Abdón, a pirátóni Hillél fia lett Izráel bírája.
14
Volt neki negyven fia és harminc unokája, akik hetven szamárcsikón jártak. Nyolc esztendeig volt Izráel bírája.
15
Azután meghalt Abdón, a pirátóni Hillél fia, és eltemették Pirátónban, Efraim földjén, az amálékiak hegyvidékén.

Bírák könyve zefaniabible_bible_chapter 13

1
Izráel fiai ismét azt tették, amit rossznak lát az ÚR. Ezért az ÚR a filiszteusok kezébe adta őket negyven esztendőre.
2
Volt egy Dán nemzetségéből való ember, Corából, akinek a neve Mánóah volt. A felesége meddő volt, nem szült.
3
Megjelent egyszer az ÚR angyala az asszonynak, és ezt mondta neki: Lásd, te meddő vagy, nem szültél. De teherbe fogsz esni, és fiút szülsz.
4
Mostantól fogva vigyázz, hogy bort vagy részegítő italt ne igyál, és semmiféle tisztátalant ne egyél.
5
Mert teherbe fogsz esni, és fiút szülsz. Ne érje annak a fejét borotva, mert Istennek szentelt lesz az a gyermek már anyja méhében. Ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a filiszteusok hatalmából.
6
Az asszony elment, és ezt mondta a férjének: Isten embere jött hozzám. Alakja olyan volt, mint Isten angyalának az alakja, igen félelmetes. Nem kérdeztem meg, hogy honnan való, ő pedig nem mondta meg nekem a nevét.
7
Ezt mondta nekem: Teherbe fogsz esni, és fiút szülsz. Mostantól fogva ne igyál bort vagy részegítő italt, és ne egyél semmiféle tisztátalant, mert Istennek szentelt lesz ez a gyermek születésétől fogva halála napjáig.
8
Akkor Mánóah könyörgött az ÚRhoz, és ezt mondta: Kérlek, Uram! Istennek az az embere, akit küldöttél, hadd jöjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg bennünket, hogy mit cselekedjünk a gyermekkel, ha majd megszületik.
9
Isten meghallgatta Mánóah szavát, és az Isten angyala megint eljött az asszonyhoz, amikor az a mezőn volt, a férje, Mánóah azonban nem volt vele.
10
Akkor az asszony gyorsan elfutott, hírt adott a férjének, és ezt mondta neki: Megjelent nekem az a férfi, aki a minap nálam járt.
11
Mánóah fölkelt, és követte feleségét. Amikor odaért ahhoz a férfihoz, ezt kérdezte tőle: Te vagy az a férfi, aki ezzel az asszonnyal beszélt? Ő így felelt: Én vagyok.
12
Mánóah ezt mondta: Ha majd beteljesedik ígéreted, milyen legyen a gyermek élete, és mit tegyünk vele?
13
Az ÚR angyala ezt mondta Mánóahnak: Őrizkedjék az asszony mindattól, amit megmondtam.
14
Semmit se egyék, ami szőlőtőkéről való, bort és részegítő italt ne igyék, és semmiféle tisztátalant ne egyék. Tartsa meg mindazt, amit parancsoltam neki!
15
Akkor Mánóah ezt mondta az ÚR angyalának: Szeretnénk téged itt tartani és egy kecskegidát készíteni neked.
16
De az ÚR angyala ezt felelte Mánóahnak: Hiába tartanál itt, nem enném ételedből. Ha pedig égőáldozatot akarsz készíteni, az ÚRnak áldozd azt! Mert nem tudta Mánóah, hogy az ÚR angyala az.
17
Mánóah azt mondta az ÚR angyalának: Mi a te neved? Mert ha beteljesedik ígéreted, tisztelni akarunk téged.
18
Az ÚR angyala ezt felelte neki: Miért kérdezed a nevem? Titokzatos név az!
19
Azután fogta Mánóah a kecskegidát meg az ételáldozatot, és feláldozta a kősziklán az ÚRnak. Ő pedig csodát tett Mánóah és felesége szeme láttára.
20
Az történt ugyanis, hogy a láng felcsapott az oltárról az ég felé, az ÚR angyala pedig felszállt az oltár lángjában. Ezt látva, Mánóah és felesége arccal a földre borult.
21
Az ÚR angyala nem jelent meg többé Mánóahnak és feleségének. Ekkor tudta meg Mánóah, hogy az ÚR angyala volt az.
22
Akkor Mánóah ezt mondta a feleségének: Meg fogunk halni, mert Istent láttuk!
23
De a felesége ezt mondta neki: Ha az ÚRnak úgy tetszett volna, hogy megöljön bennünket, nem fogadott volna el a kezünkből égőáldozatot és ételáldozatot, nem láthattuk volna mindezt, és nem hallhattunk volna most ilyent.
24
Azután az asszony fiút szült, és elnevezte Sámsonnak. A gyermek felnövekedett, és megáldotta őt az ÚR.
25
És az ÚR lelke nyugtalanítani kezdte őt a Dán táborában, amely Corá és Estáól között volt.

Bírák könyve zefaniabible_bible_chapter 14

1
Egyszer elment Sámson Timnába, és meglátott Timnában egy filiszteus nőt.
2
Visszaérkezve elmondta apjának és anyjának: Láttam Timnában egy filiszteus nőt, vegyétek azt nekem feleségül!
3
De apja és anyja ezt felelte neki: Hát nincs feleségnek való a rokon leányok közt, vagy egész népemben, hogy a körülmetéletlen filiszteusok közül akarsz feleséget venni? De Sámson így felelt apjának: Őt vedd el nekem, mert csak ő tetszik nekem!
4
Apja és anyja nem tudta, hogy az ÚRtól van ez, és csak ürügyet keres a filiszteusok ellen. Abban az időben ugyanis a filiszteusok uralkodtak Izráelen.
5
Elment tehát Sámson apjával és anyjával együtt Timnába. Amikor a timnai szőlőkhöz értek, egy ordító oroszlánkölyökkel találta magát szemben.
6
Akkor megszállta őt az ÚR lelke, és kettészakította azt, mintha csak egy kecskegidát szakított volna ketté&#59; pedig semmi sem volt a kezében. De apjának és anyjának nem mondta el, hogy mit csinált.
7
Azután megérkezett, és beszélgetett azzal a nővel, mivel tetszett az Sámsonnak.
8
Néhány nap múlva ismét eljött, hogy elvegye. Közben letért az útról, hogy megnézze az oroszlán tetemét. Hát az oroszlán hullájában egy méhraj volt és méz!
9
Kiszedte a markába, és míg mendegélt, ette. Odament az apjához és anyjához, nekik is adott, és ők is ettek. De nem mondta meg nekik, hogy az oroszlán hullájából szedte ki a mézet.
10
Azután elment az apja ahhoz a nőhöz. Sámson meg lakodalmat tartott ott, az ifjak szokása szerint.
11
Amint meglátták, harminc vőfélyt bíztak meg, hogy legyenek mellette.
12
Sámson ezt mondta nekik: Feladok nektek egy találós kérdést. Ha meg tudjátok fejteni a lakodalom hét napja alatt, és kitaláljátok, adok nektek harminc inget és harminc öltözet ruhát.
13
De ha nem tudjátok megfejteni, akkor ti adtok nekem harminc inget és harminc öltözet ruhát. Ők azt mondták neki: Add elő találós kérdésedet, hadd halljuk!
14
Sámson ezt mondta nekik: Étel jött az evőből, édes jött az erősből. De nem tudták megfejteni a találós kérdést három napon át.
15
A hetedik napon ezt mondták Sámson feleségének: Vedd rá a férjedet, hogy mondja meg a találós kérdés megfejtését, különben megégetünk téged és apád háza népét! Talán azért hívtatok ide, hogy kifosszatok bennünket?
16
Ekkor Sámson felesége elkezdett sírdogálni, és ezt mondta: Mégiscsak gyűlölsz és nem szeretsz engem! Találós kérdést adtál fel népem fiainak, és nekem se mondod meg a megfejtését. De ő azt felelte neki: Hiszen még apámnak és anyámnak se mondtam meg, hát neked mondjam meg?
17
Így sirdogált előtte hét napig, amíg a lakodalmuk tartott. Végre a hetedik napon megmondta neki a megfejtést, annyira zaklatta őt. Az asszony pedig elmondta a találós kérdés megfejtését népe fiainak.
18
A város férfiai ezt mondták neki a hetedik napon, naplemente előtt: Mi a méznél édesebb, s oroszlánnál erősebb? De ő így válaszolt nekik: Ha nem az én üszőmön szántotok, találós kérdésem ki nem találjátok.
19
Ekkor megszállta az ÚR lelke, lement Askelónba, és megölt ott harminc férfit&#59; lehúzta a ruhájukat, és odaadta a ruhákat azoknak, akik a találós kérdést megfejtették. És haragra gyúlva elment apja házához.
20
Sámson felesége pedig hozzáment ahhoz a vőfélyhez, aki Sámson barátja volt.

Apostolok Cselekedetei zefaniabible_bible_chapter 20

1
Miután megszűnt a zavargás, magához hívatta Pál a tanítványokat, bátorította őket, és elköszönve tőlük elindult Macedóniába.
2
Bejárta annak tartományait, számos beszédben intette őket, majd elment Görögországba.
3
Három hónapig tartózkodott ott, mivel azonban a zsidók merényletet terveztek ellene, amikor hajóra akart szállni Szíria felé, úgy döntött, hogy Macedónián át tér vissza.
4
Elkísérte őt a béreai Szópatér, Pirrosz fia, a thesszalonikaiak közül pedig Arisztarkhosz és Szekundusz, a derbéi Gájusz és Timóteus, valamint az ázsiai Tükhikosz és Trofimosz.
5
Ezek előre mentek, és Tróászban vártak ránk.
6
Mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után elhajóztunk Filippiből, és öt nap múlva érkeztünk hozzájuk Tróászba, ahol hét napot töltöttünk.
7
A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál prédikált nekik, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította.
8
Elég sok lámpás volt abban a felső szobában, ahol együtt voltunk.
9
Egy Eutikhosz nevű ifjú pedig, aki az ablakban ült, mély álomba merült, mivel Pál sokáig prédikált, és az álomtól elnehezülve leesett a harmadik emeletről, úgyhogy holtan szedték fel.
10
Ekkor Pál lement, ráborult, átölelte, és ezt mondta: "Ne zajongjatok, mert a lelke benne van."
11
Azután felment, megtörte a kenyeret, evett, és még sokáig, egészen virradatig beszélt hozzájuk, majd útnak indult.
12
A fiút pedig élve hozták fel, és egészen megvigasztalódtak.
13
Mi pedig előre mentünk, és hajóra szállva Asszoszba utaztunk, hogy ott vegyük fel Pált, mivel így rendelkezett&#59; odáig ugyanis gyalog akart jönni.
14
Amikor aztán Asszaoszban ránk talált, felvettük a hajóra, és Mitilénébe mentünk.
15
Onnan tovább hajóztunk, és a következő napon eljutottunk Khiosz elé. Másnap befutottunk Számoszba, az ezt követő napon pedig elmentünk Milétoszba.
16
Pál ugyanis már előzőleg úgy döntött, hogy Efezus mellett csak elhajózik, hogy ne kelljen időt töltenie Ázsiában. Sietett, hogy lehetőleg pünkösd napjára Jeruzsálembe érkezzen.
17
Milétoszból azután elküldött Efezusba, és magához hívatta a gyülekezet véneit.
18
Mikor azok megérkeztek hozzá, így beszélt hozzájuk: "Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, amelyen Ázsia tartományába léptem, hogyan viselkedtem közöttetek az egész idő alatt:
19
szolgáltam az Úrnak teljes alázatossággal, könnyek és megpróbáltatások között, amelyek a zsidók cselszövései miatt értek.
20
Semmit sem hallgattam el abból, ami hasznos, hanem inkább hirdettem és tanítottam azt nektek nyilvánosan és házanként.
21
Bizonyságot tettem zsidóknak is, meg görögöknek is az Istenhez való megtérésről és a mi Urunkban, Jézusban való hitről.
22
És most, íme, én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, és hogy mi ér ott engem, nem tudom&#59;
23
csak azt tudom, hogy a Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám.
24
De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.
25
És most tudom, hogy közületek, akik között jártam, az Isten országát hirdetve, többé nem látja arcomat senki.
26
Ezért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindenki vérétől tiszta vagyok.
27
Mert nem vonakodtam attól, hogy hirdessem nektek az Isten teljes akaratát.
28
Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett.
29
Tudom, hogy távozásom után dühös farkasok jönnek közétek, akik nem kímélik a nyájat,
30
sőt közületek is támadnak majd férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy magukhoz vonzzák a tanítványokat.
31
Vigyázzatok azért, és emlékezzetek arra, hogy három évig éjjel és nappal szüntelenül könnyek között intettelek mindnyájatokat.
32
Most pedig az Istennek és kegyelme igéjének ajánllak titeket, aki felépíthet benneteket, és örökséget adhat nektek a szentek között.
33
Senkinek ezüstjét, aranyát vagy ruháját nem kívántam,
34
sőt ti jól tudjátok, hogy a magam szükségleteiről, meg a velem levőkéről ezek a kezek gondoskodtak.
35
Minden tekintetben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: Nagyobb boldogság adni, mint kapni."
36
Miután ezeket elmondta, mindnyájukkal együtt térdre borulva imádkozott.
37
Ekkor valamennyien nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt.
38
Különösen azon a szaván szomorodtak el, hogy többé nem fogják őt viszontlátni. Azután kikísérték a hajóhoz.
5115571
Ma
Tegnap
A héten
A múlthéten
Ebben a hónapban
Múlt Hónapban
Összesen
5147
4692
34532
5035323
119791
221493
5115571

IP Címed: 3.236.228.250
Szerver Idő: 2021-04-16 19:41:08