1
Ezt mutatta nekem látomásában az ÚR: Két kosár füge volt az ÚR temploma előtt. Ez azután történt, hogy Nebukadneccar, Babilónia királya fogságba vitte Konjáhút, Jójákim fiát, Júda királyát és Júda vezetőit, meg a mesterembereket és várépítőket Jeruzsálemből és elvitette őket Babilóniába.
2
Az egyik kosárban igen jó fügék voltak, amilyenek a korai fügék. A másik kosárban igen rossz fügék voltak, ehetetlenül rosszak.
3
Ezt kérdezte tőlem az ÚR: Mit látsz, Jeremiás? Ezt feleltem: Fügéket. A jó fügék igen jók, a rosszak pedig igen rosszak, ehetetlenül rosszak.
4
Ekkor így szólt hozzám az ÚR igéje:
5
Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Ahogyan ezekre a jó fügékre nézek, ugyanúgy nézek jó szándékkal Júda foglyaira is, akiket a káldeusok országába küldtem erről a helyről.
6
Jó szándékkal tekintek rájuk, visszahozom őket ebbe az országba, felépítem és nem rombolom le, elültetem és nem gyomlálom ki őket.
7
Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az ÚR. Ők népemmé lesznek, én pedig Istenük leszek, mert teljes szívükkel megtérnek hozzám.
8
De amilyenek a rossz fügék, amelyek ehetetlenül rosszak - mondja az ÚR -, olyanná teszem Cidkijját, Júda királyát, vezető embereit és Jeruzsálem maradékát, akik itt maradtak ebben az országban, meg azokat is, akik Egyiptomba települtek.
9
Elrettentő példává teszem őket a föld minden országa számára. Gyalázzák, csúfolják, gúnyolják és ócsárolják őket minden helyen, ahová szétszórom őket.
10
Fegyvert, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk, amíg csak el nem tűnnek arról a földről, amelyet nekik és őseiknek adtam.
1
Ez az ige szólt Jeremiáshoz Júda egész népéről, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében, amely Nebukadneccarnak, Babilónia királyának első esztendeje volt.
2
Ezt hirdette Jeremiás próféta Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakosának:
3
Jósiásnak, Ámón fiának, Júda királyának a tizenharmadik esztendejétől fogva a mai napig, tehát huszonhárom éven át szólt hozzám az ÚR igéje, én pedig hirdettem nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattátok meg.
4
Az ÚR elküldte hozzátok szolgáit, a prófétákat, idejében küldte, de ti nem hallgattatok és nem figyeltetek rájuk, meg sem hallgattátok őket.
5
A próféták ezt mondták: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról és gaztetteiből! Akkor mindörökké azon a földön laktok, amelyet nektek és őseiteknek adott az ÚR.
6
Ne kövessetek más isteneket, ne tiszteljétek és ne imádjátok őket! Ne bosszantsatok engem kezetek csinálmányaival, hogy rosszat ne tegyek veletek!
7
De ti nem hallgattatok rám - így szól az ÚR -, csak azért, hogy bosszantsatok kezetek csinálmányaival, saját károtokra.
8
Azért ezt mondja a Seregek URa: Mivel nem hallgattatok beszédemre,
9
elhozatom észak valamennyi népét - így szól az ÚR -, meg szolgámat, Nebukadneccart, Babilónia királyát. Rázúdítom erre az országra, lakóira és valamennyi szomszédos népre. Kiirtom őket, megborzad és felszisszen, aki látja, mert örökre romhalmazzá teszem őket.
10
Megszüntetem náluk a vidám örvendezés zaját, a vőlegény és a menyasszony örömét, a malomzúgást és a mécsvilágot.
11
Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz, és ezek a népek Babilónia királyának fognak szolgálni hetven esztendeig.
12
De ha majd eltelik a hetven esztendő, megbüntetem Babilónia királyát és népét - így szól az ÚR -, meg a káldeusok országát bűnei miatt, és pusztává teszem örökre.
13
Mert beteljesítem mindazt, amit erről az országról mondtam, mindazt, ami meg van írva ebben a könyvben, amit Jeremiás a népekről prófétált.
14
Ők is szolgálni fognak hatalmas népeknek és nagy királyoknak. Így fizetek meg nekik tetteikért, amelyeket saját kezükkel követtek el.
15
Ezt mondta nekem az ÚR, Izráel Istene: Vedd el kezemből ezt a serleget, amelyben a harag bora van, és adj inni belőle minden népnek, amelyhez küldelek.
16
Igyanak és tántorogjanak eszeveszetten a fegyver miatt, amelyet én küldök ellenük!
17
Elvettem a serleget az ÚR kezéből, és inni adtam minden népnek, amelyhez küldött az ÚR:
18
Jeruzsálemnek és Júda városainak, királyainak és vezetőinek, hogy romhalmazzá tegye azokat. Megborzad és felszisszen, aki látja, és ócsárolja őket. Így van ez ma is.
19
Inni adtam a fáraónak, Egyiptom királyának, szolgáinak, vezéreinek és egész népének;
20
minden keverék népnek és Úc földje minden királyának; a filiszteusok országa valamennyi királyának: Askelónnak, Gázának, Ekrónnak és az Asdódban megmaradtaknak,
21
továbbá Edómnak, Móábnak és az ammóniaknak,
22
Tírusz minden királyának, Szidón minden királyának és a tengeri szigetek királyainak:
23
Dedánnak, Témának, Búznak és mindazoknak, akik körülnyírt hajúak;
24
Arábia összes királyának és a keverék népek minden királyának, akik a pusztában laknak,
25
Zimri összes királyának, Élám összes királyának és Média összes királyának,
26
észak összes királyának, a közelieknek és távoliaknak egyaránt, a föld minden országának, ahány csak van a föld színén. Legvégül Sésak királyának is kell innia!
27
Mondd nekik: Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Igyatok, részegedjetek le, és hányjatok! Ejtsen el benneteket az ellenetek küldött fegyver, ne tudjatok fölkelni!
28
Ha pedig nem akarják elvenni kezedből a serleget, hogy igyanak belőle, ezt mondd nekik: Így szól a Seregek URa: Ki kell innotok!
29
Mert ha először arra a városra hoztam romlást, amelyet az én nevemről neveztek el, ti talán büntetlenül maradhattok? Nem maradtok büntetlenül! Mert a föld minden lakója ellen fegyvert küldök - így szól a Seregek URa.
30
Te pedig prófétálj nekik ezekkel a szavakkal: Harsog az ÚR a magasban, mennydörög szent hajlékában, harsányan rákiált legelőjére, az ország minden lakójára; szőlőtaposók módján kiált,
31
zúgása eljut a föld végéig. Mert pere van az ÚRnak a népekkel, megítél minden embert, a bűnösöket kardélre hányja - így szól az ÚR.
32
Ezt mondja a Seregek URa: Indul a vész néptől néphez, nagy forgószél támad a föld végéről.
33
Azon a napon annyi embert öl meg az ÚR a föld egyik szélétől a föld másik széléig, hogy nem tudják elsiratni, sem összegyűjteni, sem eltemetni őket: trágyaként hevernek szerte a földön.
34
Jajgassatok, pásztorok, kiáltozzatok, fetrengjetek, ti vezetői a nyájnak, mert eljött rátok a mészárlás ideje; összetörtök, mint amikor leesik a drága edény!
35
Nincs hová futniuk a pásztoroknak, és menekülniük a nyáj vezetőinek.
36
Hangzik már a pásztorok kiáltása, a nyáj vezetőinek jajgatása, mert elpusztította legelőiket az ÚR.
37
Kihaltak a békés delelőhelyek az ÚR izzó haragja miatt.
38
Elhagyta rejtekhelyét az oroszlánkölyök is, hiszen pusztává lett a föld a nyomorgató kardja és izzó haragja miatt.
1
Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélek által,
2
hogy nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom gyötri a szívemet.
3
Mert azt kívánom, hogy inkább én magam legyek átok alatt, Krisztustól elszakítva, testvéreim, az én test szerinti rokonaim helyett;
4
akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek,
5
akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké. Ámen.
6
De ezt nem úgy értem, mintha Isten igéje erejét vesztette volna. Mert nem tartoznak mind Izráelhez, akik Izráeltől származnak,
7
és nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az ő utódai, hanem amint meg van írva: "Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni."
8
Vagyis nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak.
9
Mert az ígéret szava ez: "Abban az időben visszajövök, és fia lesz Sárának."
10
De nem csak ezt az esetet lehet említeni, hanem Rebekáét is, aki egytől fogant, a mi atyánktól, Izsáktól.
11
Még ugyanis meg sem születtek gyermekei, és nem tettek semmi jót vagy rosszat, de hogy az Istennek kiválasztáson alapuló elhatározása érvényesüljön,
12
ne a cselekedetek alapján, hanem az elhívó akarata szerint, megmondatott Rebekának, hogy "a nagyobbik szolgálni fog a kisebbiknek",
13
úgy ahogyan meg van írva: "Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem."
14
Mit mondjunk tehát? Igazságtalan az Isten? Szó sincs róla!
15
Hiszen így szól Mózeshez: "Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek irgalmazok."
16
Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.
17
Mert így szól az Írás a fáraóhoz: "Éppen arra rendeltelek, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön."
18
Ezért tehát akin akar, megkönyörül, akit pedig akar, megkeményít.
19
Azt mondod erre nekem: "Akkor miért hibáztat mégis? Hiszen ki állhat ellene akaratának?"
20
Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: "Miért formáltál engem ilyenre?"
21
Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt díszessé, a másikat pedig közönségessé formálja?
22
Az Isten pedig nem haragját akarta-e megmutatni és hatalmát megláttatni, és nem ezért hordozta-e türelemmel a harag eszközeit, amelyek pusztulásra készültek?
23
Vajon nem azért is, hogy megláttassa dicsőségének gazdagságát az irgalom eszközein, amelyeket dicsőségre készített,
24
amilyenekké minket is elhívott, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is?
25
Hóseás szerint is ezt mondja: "Azt a népet, amely nem az én népem, hívom az én népemnek, és azt, amelyet nem szeretek, szeretett népemnek,
26
és úgy lesz, hogy azon a helyen, ahol megmondtam nekik: Nem az én népem vagytok ti, ott fogják őket az élő Isten fiainak nevezni."
27
Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izráelről: "Ha Izráel fiainak száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék üdvözül,
28
mert az Úr teljes mértékben és gyorsan váltja valóra szavát a földön."
29
És előre megmondta Ézsaiás: "Ha a Seregek Ura nem hagyott volna magot nekünk, olyanná lettünk volna, mint Sodoma, és hasonlóvá lettünk volna Gomorához."
30
Mit mondjunk tehát? Azt, hogy a pogányok, akik nem törekedtek az igazságra, megragadták az igazságot, mégpedig azt az igazságot, amely hitből van;
31
Izráel viszont, amely kereste az igazság törvényét, nem jutott el a törvény szerinti igazságra.
32
Miért? Azért, mert nem hit, hanem cselekedetek útján akarták ezt elérni, beleütköztek a megütközés kövébe,
33
amint meg van írva: "Íme, a megütközés kövét, a megbotlás szikláját teszem Sionba, és aki hisz őbenne, az nem szégyenül meg."
1
Testvéreim, én szívemből kívánom, és könyörgök értük Istenhez, hogy üdvözüljenek.
2
Mert tanúskodom mellettük, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint.
3
Az Isten igazságát ugyanis nem ismerték el, hanem a magukét igyekeztek érvényesíteni, és nem vetették alá magukat az Isten igazságának.
4
Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására.
5
Mózes ugyanis azt írja, hogy aki "cselekszi a törvényből való igazságot, az az ember fog élni általa".
6
A hitből való igazság pedig így szól: "Ne mondd szívedben: Ki megy fel a mennybe?" Azért tudniillik, hogy Krisztust lehozza.
7
Vagy: "Ki megy le az alvilágba?" Azért tudniillik, hogy Krisztust a halálból felhozza.
8
Hanem mit mond? "Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben", mégpedig a hit igéje, amelyet mi hirdetünk.
9
Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.
10
Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk.
11
Az Írás is így szól: "Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg."
12
Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja;
13
amint meg van írva: "Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül."
14
De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?
15
És hogyan hirdessék, ha nem küldettek el? Így van megírva: "Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!"
16
Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, ahogyan Ézsaiás mondja: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek?"
17
A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.
18
Kérdem: talán nem hallották? Sőt nagyon is! "Az egész földre elhatott az ő hangjuk, és a földkerekség széléig az ő beszédük."
19
De tovább kérdem: Izráel talán nem értette meg? Először is ezt mondja Mózes: "Titeket egy olyan néppel teszlek féltékennyé, amely nem az én népem, értetlen néppel haragítlak meg titeket."
20
Ézsaiás pedig nyíltan beszél, és így szól: "Megtaláltak azok, akik engem nem kerestek, megjelentem azoknak, akik nem tudakozódtak utánam."
21
Izráelről viszont így szól: "Egész nap kitártam karjaimat az engedetlen és ellenszegülő nép felé."
