<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
<channel>
	<atom:link href="http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/biblerss/bible/40/22?format=raw" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<image>
	  <url>http://refzsadany.hu/media/com_zefaniabible/images/bible_100.jpg</url>
	  <title>Károli Újfordítású Biblia</title>
	  <link>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/40-máté-evangéliuma/22-chapter?ord=050326</link>
	</image>
	<title>Károli Újfordítású Biblia</title>
	<link>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/40-máté-evangéliuma/22-chapter?ord=050326</link>
	<generator>Zefania Bible</generator>
	<language>hu-hu</language>
	<copyright>Zsadányi Református Egyházközség</copyright>
	<description>Máté evangéliuma fejezet 22</description>
	<item>
		<title>Máté evangéliuma fejezet 22</title>
		<link>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/40-máté-evangéliuma/22-chapter?ord=050326</link>
		<guid>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/40-máté-evangéliuma/22-chapter?ord=050326</guid>
		<pubDate>Sun, 03 May 2026 23:23:03 +0200</pubDate>
		<description>
				Megszólalt erre Jézus, és ismét példázatokban beszélt hozzájuk:
				"Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának.
				Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni.
				Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre!
				De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe.
				A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket.
				Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette.
				Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók.
				Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre.
				Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.
				Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve&amp;#59;
				így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
				Akkor a király ezt mondta szolgáinak: kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek ki a külső sötétségre&amp;#59; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
				Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak."
				Akkor a farizeusok elmentek, és elhatározták, hogy szóval csalják tőrbe.
				Elküldték tehát hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták: "Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod, és hogy nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét.
				Mondd meg tehát nekünk, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?"
				Jézus felismerve gonoszságukat, így szólt: "Mit kísértetek engem, képmutatók?
				Mutassatok nekem egy adópénzt!" Azok odavittek neki egy dénárt.
				Jézus megkérdezte tőlük: "Kié ez a kép és ez a felirat?"
				"A császáré" - felelték. Jézus erre kijelentette: "Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené."
				Amikor ezt meghallották, elcsodálkoztak, otthagyták őt, és eltávoztak.
				Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt:
				"Mester! Ezt mondta Mózes: ha valaki meghal, és nem marad fiúgyermeke, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt, és támasszon utódot testvérének.
				Volt nálunk hét testvér: az első, miután megnősült, meghalt, és mivel nem volt utóda, feleségét testvérére hagyta.
				Hasonlóan a második is, a harmadik is, és így egymásután mind a hét.
				Végül aztán meghalt az asszony is.
				A feltámadáskor tehát kinek a felesége lesz az asszony a hét közül, hiszen mindegyiknek a felesége volt?"
				Jézus így válaszolt nekik: "Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát.
				Mert a feltámadáskor nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
				A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e, amit Isten mondott nektek:
				Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene? Az Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké."
				Amikor a sokaság ezt hallotta, álmélkodott tanításán.
				Amikor a farizeusok meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, köréje gyűltek.
				Egyikük pedig, egy törvénytudó, kísérteni akarta őt, és megkérdezte tőle:
				"Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?"
				Jézus így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
				Ez az első és a nagy parancsolat.
				A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
				E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták."
				Amíg a farizeusok együtt voltak, megkérdezte tőlük Jézus:
				"Mi a véleményetek a Krisztusról? Kinek a fia?" Ezt felelték: "Dávidé."
				Majd újabb kérdést tett fel nekik: "Hogyan nevezheti akkor Dávid a Lélek által Urának, amikor ezt mondja:
				Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet.
				Ha tehát Dávid Urának szólítja őt, miképpen lehet a Fia?"
				De senki sem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és megkérdezni sem merte őt többé senki attól a naptól fogva.
		</description>
	</item>
</channel>
</rss>