Izajás könyve fejezet 14 tag:refzsadany.hu,2026-04-27:20260427 2026-04-27T04:51:14+02:00 tag:refzsadany.hu,2026-04-27:20260427 2026-04-27T04:51:14+02:00

Bizony, megkönyörül az ÚR Jákóbon, és továbbra is Izráelt választja. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak. Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat az ÚR földjén mint szolgákat és szolgálókat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon. Amikor majd nyugalomra fordítja az ÚR fájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény szolgálatot, amelyet végezned kellett, ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról: Vége van a sanyargatónak, vége van az erőszaknak! Összetörte az ÚR a gonoszság vesszejét, a zsarnokság botját. Aki népeket vert dühében szüntelen veréssel, aki nemzeteket taposott haragjában, most azt üldözik kíméletlenül. Megnyugodott, csendes az egész föld, ujjongásba törtek ki az emberek. Még a ciprusok is így örülnek, meg a Libánon cédrusai: Mióta elterültél, nem jön favágó ellenünk! Megrendült ott lent a holtak hazája, látva jöttödet. Felkölti miattad az árnyakat, a föld összes hatalmasait, fölkelti trónjukról a nemzetek királyait. Rákezdik mindnyájan, és ezt mondják neked: Te is erőtlen lettél, mint mi, hozzánk hasonlóvá lettél! Sírba omlott gőgöd, lantjaid zengése! Férgek a derékaljad, pondrók a takaród! Leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! De a sírba kell leszállnod, a gödör mélyébe. Akik csak meglátnak, bámulnak, elgondolkoznak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok? Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat? A nemzetek királyai mind tisztességben nyugszanak sírboltjukban. Téged azonban temetetlenül dobnak el, mint valami hitvány gazt, mint eltaposott hullát&#59; elborítanak a meggyilkoltak, akiket karddal öltek meg, és kőhalom alatt lesz a sírjuk. Nem temetnek el úgy, mint a királyokat, mert pusztítottad országodat, gyilkoltad népedet. Nem emlegetik soha többé a gonosztevők ivadékát. Állítsatok vágóhidat fiainak őseik bűne miatt, hogy talpra állva el ne foglalják az országot, s be ne töltsék városokkal a világot! Rájuk támadok - így szól a Seregek URa -, és kiirtom Babilónia nevét és maradékát, még az írmagját is - így szól az ÚR. Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel - így szól a Seregek URa. Megesküdött a Seregek URa: Úgy lesz, ahogyan elterveztem, az következik be, amit elhatároztam. Országomban töröm össze Asszíriát, hegyeimen taposom el. Lekerül róluk igája, lekerül vállukról a teher. Ezt a tervet határoztam el az egész föld ellen, így nyújtom ki kezemet minden nép ellen. Ha így határoz a Seregek URa, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza? Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés: Ne örüljetek annyira, filiszteusok, hogy összetört a titeket verő bot! Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad, és gyümölcse repülő sárkány lesz. A legszegényebbek jól élnek, és a szegények bizton heverésznek, a te gyökeredet azonban éhhalállal sújtom, maradékodat meggyilkolom. Jajgass, kapu, kiálts, város, rettegjetek, ti filiszteusok! Mert füst gomolyog északról, senki sem téveszti el kijelölt helyét. Mit szólnak majd ehhez a népek követei? Azt, hogy az ÚR vetette meg Sion alapját, oda menekülnek népe szegényei!

Zsadányi Református Egyházközség admin@refzsadany.hu