Zsoltárok könyve fejezet 30 tag:refzsadany.hu,2026-08-25:20260825 2026-08-25T16:10:24+02:00 tag:refzsadany.hu,2026-08-25:20260825 2026-08-25T16:10:24+02:00

Zsoltár, templomszentelési ének. Dávidé. Magasztallak, URam, mert megmentettél. Nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek bajomon. URam, Istenem, hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem. URam, kihoztál engem a holtak hazájából, életben tartottál, nem roskadtam a sírba. Zengjetek az ÚRnak, ti hívei, magasztaljátok szent nevét! Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme. Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás. Míg jó dolgom volt, azt gondoltam: Nem tántorodom meg soha. URam, kegyelmedből hatalmas hegyre állítottál. De ha elrejtetted orcádat, én megrettentem. Hozzád kiáltok, URam! Így esedezem az ÚRhoz: Mit használ neked a vérem, ha leszállok a sírgödörbe? Hálát ad-e neked, aki porrá lett, hirdeti-e hűségedet? Hallgass meg, URam, kegyelmesen, légy segítségemre, URam! Gyászomat örömre fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, és örömbe öltöztettél. Ezért szüntelen zeng neked a szívem, örökké magasztallak, URam, Istenem!

Zsadányi Református Egyházközség admin@refzsadany.hu