<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
<channel>
	<atom:link href="http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/biblerss/bible/18/4?format=raw" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<image>
	  <url>http://refzsadany.hu/media/com_zefaniabible/images/bible_100.jpg</url>
	  <title>Károli Újfordítású Biblia</title>
	  <link>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/4-chapter?ord=042626</link>
	</image>
	<title>Károli Újfordítású Biblia</title>
	<link>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/4-chapter?ord=042626</link>
	<generator>Zefania Bible</generator>
	<language>hu-hu</language>
	<copyright>Zsadányi Református Egyházközség</copyright>
	<description>Jób könyve fejezet 4</description>
	<item>
		<title>Jób könyve fejezet 4</title>
		<link>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/4-chapter?ord=042626</link>
		<guid>http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/4-chapter?ord=042626</guid>
		<pubDate>Sun, 26 Apr 2026 10:34:33 +0200</pubDate>
		<description>
				Megszólalt a témáni Elifáz, és ezt mondta:
				Ha beszélni próbálok hozzád, fáraszt-e? Mert ki tudja itt magába fojtani a szót?
				Hiszen másokat intettél, és a lankadt kezeket erősítetted.
				A botladozót talpra állították szavaid, és a roskadozó térdeket erőssé tetted.
				Most, hogy rajtad a sor, fáraszt? Amikor téged ér csapás, megzavarodsz?
				Nem ad bizodalmat istenfélelmed, és reménységet feddhetetlen utad?
				Emlékezz csak: pusztult-e el valaki ártatlanul, és irtottak-e ki valahol becsületes embereket?
				Ahogyan én láttam, a hamisságot szántók és a vészt vetők ugyanazt aratják.
				Az Isten leheletétől elpusztulnak, haragja szelétől semmivé lesznek.
				Az oroszlán ordíthat, a fiatal oroszlán bömbölhet, de majd kitörnek az oroszlánkölykök fogai!
				Elpusztul a hím oroszlán martalék nélkül, és elszélednek a nőstény oroszlán kölykei.
				Titokzatos szó jutott hozzám, de csak suttogást fogott fel belőle a fülem,
				éjszakai látomásoktól felizgatva, amikor mély álom száll az emberekre.
				Rettegés és reszketés fogott el engem, és rettegés töltötte el minden csontomat.
				Szellő suhant el az arcom előtt, felborzolódott a szőr testemen.
				Megáll, de nem ismerem fel, amit látok. Egy alak van a szemem előtt, halk hangot hallok:
				Igaz-e Isten előtt a halandó? Alkotója előtt tiszta-e az ember?
				Hiszen szolgáiban sem bízhat meg, és angyalaiban is talál hibát.
				Hát még azokban, akik agyagházban laknak, amelynek alapja porban van, és szétmorzsolják mint a molyt!
				Reggeltől estig szétzúzzák, észrevétlen elpusztulnak örökre.
				Összeomlik sátruk, meghalnak bölcsesség nélkül.
		</description>
	</item>
</channel>
</rss>