http://refzsadany.hu/media/com_zefaniabible/images/bible_100.jpg http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/32-chapter?ord=082526 http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/32-chapter?ord=082526 Zefania Bible hu-hu Zsadányi Református Egyházközség Jób könyve fejezet 32 http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/32-chapter?ord=082526 http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/18-jób-könyve/32-chapter?ord=082526 Tue, 25 Aug 2026 16:51:08 +0200 Ez a három férfi nem válaszolt többé Jóbnak, mivel ő igaznak tartotta magát. Akkor haragra gerjedt a Búzból, Rám nemzetségéből való Elíhú, Barakél fia. Megharagudott Jóbra, amiért igaznak tartotta magát Istennel szemben. De három barátja ellen is haragra gerjedt, mert nem találták meg a kellő választ, pedig bűnösnek tartották Jóbot. Elíhú azonban várt a Jóbhoz szóló beszédével, mert azok idősebbek voltak nála. De amikor látta Elíhú, hogy nincs több válasza a három férfinak, akkor haragra gerjedt. Megszólalt a Búzból való Elíhú, Barakél fia, és ezt mondta: Én még fiatal vagyok, ti pedig öregek. Ezért hátrahúzódtam, és féltem elmondani nektek, amit tudok. Azt gondoltam: beszéljenek a korosabbak, adják tudtul a bölcsességet az idősebbek. De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi. Nem az idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez. Ezért azt mondom, hallgass rám, hadd mondjam el én is, amit tudok. Én kivártam, amíg beszéltetek, figyeltem, amíg okoskodtatok, míg a szavakat kerestétek. Nagyon ügyeltem rátok, de senki sem tudta Jóbot megcáfolni, egyikőtök sem felelt meg mondásaira. Ne mondjátok: olyan bölcsességre bukkantunk, melyet csak Isten győzhet le, nem ember. Nem hozzám intézte szavait, ezért nem a ti mondásaitokkal felelek neki. Megijedtek, nem válaszoltak többé. Cserbenhagyták őket a szavak. Vártam, de ők nem beszéltek. Megálltak, és nem szóltak többet. Hadd mondjam el én is a magamét, hadd mondjam el én is, amit tudok! Mert tele vagyok szavakkal, szorongat engem belül a lélek. Olyan már a bensőm, mint amikor a bornak nincs nyílása, széthasad, mint újbortól a tömlők. Beszélek tehát, hogy levegőhöz jussak. Megnyitom számat, és válaszolok. Nem leszek személyválogató senkivel szemben. Nem hízelgek senkinek sem. Nem is értek a hízelgéshez. Hamarosan el is ragadna engem alkotóm.