<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom">
	<title>Károli Újfordítású Biblia</title>
  <subtitle>Sámuel II könyve fejezet 23</subtitle>
  <link href="http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/biblerss/bible/10/23/atom?format=raw" rel="self" />
  <link href="http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/10-sámuel-ii-könyve/23-chapter?ord=042626" />
  <id>tag:refzsadany.hu,2026-04-26:20260426</id>
  <updated>2026-04-26T23:40:18+02:00</updated>
  	<entry>
      	<title>Sámuel II könyve fejezet 23</title>
          <link href="http://refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/10-sámuel-ii-könyve/23-chapter?ord=042626" />
          <id>tag:refzsadany.hu,2026-04-26:20260426</id>
          <updated>2026-04-26T23:40:18+02:00</updated>
          <summary>
				Ezek voltak Dávid utolsó szavai: Így szól Dávid, Isai fia, így szól a magasra emelt férfi, Jákób Istenének felkentje, Izráel énekeinek kedveltje:
				Az ÚR lelke beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen.
				Izráel Istene mondotta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Az emberek igaz uralkodója, az istenfélő uralkodó
				olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után fű zöldül a földön.
				Nem ilyen-e házam az Isten előtt? Hisz örök szövetséget szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden örömem belőle sarjad.
				De az elvetemültek mind olyanok, mint a szélhordta tövis, melyet nem fognak meg kézzel.
				Aki hozzájuk akar nyúlni, vasat ragad, lándzsanyelet&amp;#59; égő tűzzel égetik meg ott, ahol csak találják.
				Ezek voltak név szerint Dávid vitézei: a tahkemóni Jóséb-Basebet, egy főtiszt, aki úgy forgatta lándzsáját, hogy egy alkalommal nyolcszáz embert döfött le.
				Azután Eleázár, Ahóhi fiának, Dódónak a fia, egyike annak a három vitéznek, akik Dávid mellett voltak, amikor csúffá tették a harcra gyülekezett filiszteusokat. Az izráeliek már visszavonultak,
				de ő ott maradt, és vágta a filiszteusokat, míg csak bele nem fáradt, és hozzá nem ragadt a keze a kardhoz. Nagy győzelmet adott az ÚR azon a napon. Azután a hadinép is visszatért hozzá, de csak fosztogatni.
				A következő volt Sammá, a hárári Ágé fia. Amikor összegyűltek a filiszteusok Lehinél, ahol a mező egy darabja lencsével volt bevetve, a hadinép már megfutamodott a filiszteusok előtt,
				de ő megállt annak a darab földnek a közepén, megvédte azt, és megverte a filiszteusokat. Így adott az ÚR nagy győzelmet.
				Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz, és aratáskor érkeztek meg Adullám barlangjába, amikor a filiszteusok serege a Refáim-völgyben táborozott.
				Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig ugyanakkor Betlehemnél volt.
				Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ki hoz nekem ivóvizet a betlehemi kútból, amely a kapunál van?
				Erre a három vitéz áttört a filiszteus táboron, vizet merített a betlehemi kútból, amely a kapunál volt, elhozták, és odavitték Dávidnak. De ő nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az ÚRnak,
				és ezt mondta: Az ÚR mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Hiszen azoknak az embereknek a vére ez, akik kockára tették az életüket! Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz.
				Abisaj, Jóáb testvére, Cerújá fia volt ennek a háromnak a vezetője. Ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. Ő volt a leghíresebb a három között.
				A három között a legtekintélyesebb volt, ezért lett a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl.
				A Kabceélból való Benájá, Jójádá fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. Ő vágta le Móáb két bajnokát. Ő ment le egy verembe, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett.
				Ugyanő vágott le egy nagy termetű egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében lándzsa volt, ő meg csak bottal ment rá. De kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg.
				Ilyeneket vitt véghez Benájá, Jójádá fia. Ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz.
				Tekintélyes volt a harminc között, de a hárommal nem ért föl. Dávid a testőrök vezetőjévé tette.
				Aszáél, Jóáb testvére is kivált a harminc közül, akik a következők voltak: Elhánán, a betlehemi Dódó fia,
				a haródi Sammá, a haródi Eliká,
				a peleti Helec, a tekóai Írá, Ikkés fia,
				az anatóti Abiezer, a húsái Mebunnaj,
				az ahóhi Calmón, a netófái Mahraj,
				a netófái Héleb, Baaná fia, a benjámini Gibeából való Ittaj, Ríbaj fia,
				a pirátóni Benájá, a nahalé-gaasi Hiddaj,
				az arbái Abialbón, a bahúrimi Azmávet,
				a saalbóni Eljahbá, Jónátán, Jásén fia,
				a harári Sammá, az arári Ahiám, Sárár fia,
				a maakái Elifelet, Ahaszbaj fia, a gilói Eliám, Ahitófel fia,
				a karmeli Hecró, az arbái Paaraj,
				a cóbai Jigál, Nátán fia, a gádi Báni,
				az ammóni Celek, meg a beéróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója,
				a jeteri Írá, a jeteri Gáréb
				és a hettita Úriás&amp;#59; összesen harmincheten.
			</summary>
          <author>
          	<name>Zsadányi Református Egyházközség</name>
              <email>admin@refzsadany.hu</email>
			</author>
	</entry>
</feed>